Balásházy János (1797–1857)

ügyvéd, szolgabíró.

Atyja, Balásházy Mihály, megyei pénztárnok volt. Tíz éves korában árván maradt. Iskoláit szülőföldjén kezdte, Sárospatakon a református főiskolában és Lőcsén folytatta a jogot s Kassán végezte. 1816-ban Keszthelyre ment gazdászati tanulmányokra; egy év múlva megvált az intézettől, hazament és gazdasággal foglalkozott. 1820-ban Pestre költözött és ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1824-ben Zemplén vármegye táblabírája, 1827-ben szolgabírája lett; 1828-ban Kossuth Lajossal részt vett az országos összeírás lebonyolításában. 1833-ban Vay Ábrahám gróf tiszántúli jószágainak igazgatója lett. 1836-ban eladta saját birtokát és Debrecenben vett kisebb házat. Az 1840-es években a sorozatos rossz termés miatt csődöt kért maga ellen; a hitelezőket végül úgy sikerült kielégítenie, hogy ismét Vay Ábrahámnál vállalt jószágigazgatói állást. 1853-ban visszavonult birtokára, de betegsége miatt már nem tudta folytatni a gazdálkodást. 1855-ben eladta debreceni birtokát és Földesre költözött unokájához. A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-én rendes tagjává választotta. Róla kapta a nevét a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Szakközépiskolája, Gimnáziuma és Kollégiuma. Debrecenben és Sátoraljaújhelyen utcát neveztek el róla.

Művei

Gyűjtemény a juhtenyésztésről. Kassa, 1827. Két kötet. (2. kiadás. U. ott, 1833., 3. kiadás. Pest, 1836. Három rész egy kötetben.)
Tanácslatok a magyarországi mezei gazdák számára. Sárospatak, 1829. (Marczibányi-jutalomban részesült)
Észrevételek a honi gazdaságbeli szorgalomnak akadályairól és orvoslási módjáról. Pest. 1831. Dercsényi Pál báró alapítványából 70 arannyal jutalmazott munka. 3. (2.) bőv. kiadás. U. ott. 1835., 3. (4.) bőv. kiadás. U. ott, 1853.)
Az okos gazda, vagy gazdasági tudomány. Pest, 1830. (2. kiadás. U. ott, 1833.)
Az adó és még valami. U. ott, 1830. (2. kiadás. U. ott, 1833. Német nyelven is megjelent Vojdisek József ford. Pest, 1830.) Az 1831-ik esztendei felső-magyarországi zendülésnek történeti leirása. U. ott. 1832.
Ujabb tapasztalások a juhtenyésztés tárgyában. Sárospatak, 1833. A háztartás és mezei gazdaság tudománya. Debrecen. 1838–39. Két kötet. (A Magyar Tudományos Akadémia nagy jutalmában részesült, melyet ebben az évben e mű közt és Vörösmarty Mihály Marót bán című színműve közt osztottak meg.) Elárult pályairat. A tagosztály… U. ott. 1841. (2., toldalékkal bőv. kiadás. U. ott, 1845.)
Emléktábla: Földes Debreczen a mint van s jövendője. U. ott. 1844. Politikai és statusgazdasági nézetek. U. ott, 1847. Két kötet. A pinczegazdászatról és borkereskedésről. Pest, 1856. A tagosztályban való zavarok tisztába hozataláról. U. ott, 1857. (Ism. Törvénykezési Lapok 1858.)

„Földes beírta nevét a magyar művelődés történetébe azáltal, hogy több híres szülöttje és lakója volt. Legkiemelkedőbbek; XIX. századból a Magyar Tudós Társaság létéért harcoló Balásházy János;”
(Földes.hu - Település története c. cikk)

Kéziratban

Nézetek a magyar- és erdélyországi eladósodott föld- és házbirtokosoknak sülyedéstőli megmentésökről. 1846. (Censurai példány). A magyarországi környülállásokhoz alkalmazott gazdasági tudomány kérdésekben és feleletekben. 1829–30. (Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában.)