Zoltai Lajos (1861-193)

Helytörténész,muzeológus és etnográfus; Debrecen múltjának kutatója.

Életpálya

Hajdúnánáson, majd a Debreceni Református Kollégiumban tanult, ahol lelkészi diplomát szerzett. 1887-től Debrecen város segédlevéltárosa, emellett 1897-től a Debreczeni Ellenőr, majd 1897-től 1899-ig a Debreczeni Reggeli Újság szerkesztője volt. Harcolt a frissen létrehozott Városi Múzeumért, majd 1905-től 1929-ig, nyugalomba vonulásáig annak vezetője volt. Nagy múzeumfejlesztő érdemei közül kiemelkedik a múzeum gyűjteményének gyarapodása 1920-ban, mivel az ő személyes közbenjárásának volt köszönhető Déri Frigyes (1852-1924) bécsi selyemgyáros hatalmas kollekciójának (iparművészeti, művészeti, népművészeti, kelet-ázsiai és numizmatikai anyagok)[1] adománya, illetve ugyanebben az évben sor is került új múzeumi épület létesítésére. A debreceni múzeum nagylelkű adományozója tiszteletére felvette a Déri Múzeum nevet. Zoltai számos tanulmányt írt Debrecen történetéről és Debrecen környékén több régészeti ásatást vezetett. Debreceni feltárásai között szerepel: 1906-ban Haláp városrészben az akkor még önálló település, 13. századi kis templomának romjai, 1911-ben Monostor városrészben a 12. század második felében épült, az akkor még önálló település templomának (monasterium) alapfalai, 1912-ben Macs városrészben az akkor még önálló település temploma, 1923-ban Nagycsere városrészben az akkor még önálló település temploma.

Fontosabb művei

A Hortobágy (térképpel), Debrecen, 1911 Települések… Debrecen város…területén a XI – XV. századokban, Debrecen, 1925 Képek a debreceni régi családi életből, Debrecen, 1934 Debrecen város könyvnyomdájának 18. századi működése, Debrecen, 1934 Debrecen vizei, Debrecen, 1935 Ismeretlen részletek Debrecen múltjából, Debrecen, 1935 Ötvösök és ötvösművek Debrecenben, Debrecen, 1937 A debreceni viselet a 16 – 17. században, Debrecen, 1938